Valószínűleg a legtöbb ember elgondolkozott már azon, milyen formában születne újjá szívesen, ha választhatna.
Én legszivesebben a szomszéd fehér macsekjaként. Annyira kecses és szabad. Éjszakánként sokat figyelem az ablakból. Rendszerint a háztetőn mászkál, vagy az utca közepén bogarászik. Tulajdonképpen, ha úgy vesszük, a házimacskának egyetlen ellensége van: A kutya. De a kutya (szerencséjére) cseppet sem olyan szabad, mint ő. A kutya az embereknek van alárendelve, gátat szab neki a kerítés és az imádott gazdi tiltószava.
A macskák ezzel szemben teljesen szabadok, önfejűek, önzőek és öntörvényűek. Kiskoromban mi is tartottunk két macskát. Egy macskát csak akkor vehetsz ölbe, ha azt ő is akarja... Ha éhes, fog magának egeret, madarat, vagy bármi mást. Abszolút nem függnek az emberektől. Büszkék és érinthetetlenek.
S hogy ezt most miért írtam ide le? Nem kell túlkombinálni a dolgokat, egyszerűen csak eszembe jutott, és rég írtam már ide. Most már ezt is tudjátok rólam. Egyébként nem hiszek a reikarnációban.
Miáú!