Rendhagyó módon most nem a hőn szeretett blog-gazdánk írja a bejegyzést, hanem az ő hőn szeretett barátnője, azaz én, azaz Melinda.
Muszáj ellátni egy kis csemegével a csalódott olvasókat, akik éhesen idekattintgatnak a blogra, és csupán a régi bejegyzéseket találják, mivel Miss Viktória fesztiválozik. Szóval most etetlek én titeket.
Az első két nap: (egybesűrítve, mert nem tudom hol kell beállítani a dátumot)
A vonaton ingyen sört osztogattak! Belülről feszített már ez a kitörni kívánkozó információ! Továbbgondolva ezt a csodás eseményt, remek üzleti lehetőséget véltem fölfedezni benne. Ha a BKV járatain néha napján az ellenőr bácsik ingyen sörrel jutalmaznák a becsületes embereket, szerintem többé nem is bliccelne senki. Ha valakinek van egy kis ideje, előterjeszthetné ezt a BKVzrt. vezérigazgatójánál. De ez csupán egy kósza ötlet)
A szállása Annusnak és Vikinek teljes mértékben kielégíti igényeiket / Viki igényeit ismerve ez nagy szó:) /. Első nap voltak Ákos koncerten, és elmondása szerint fantasztikus show volt, és külön elismerést érdemel Ákos jófejűsége.
Második nap az idő huncutkodott egy kicsit. Az eső miatt kénytelenek lennének a fedett sátor ponyvája alatt szomorkodni, ha nem kezdődne nemsokára a Limp Bizkit koncert!!! A Watch my dyingnak már vége, de nekem olyan jóérzés elképzelni Viki arcát, amikor felcsendült a régi csengőhangom, és elmorzsolt egy kósza könnycseppet a szeme sarkában, mert annyira hiányzom neki. Te is nekem csháje:)
Egyelőre legyen elég ennyi)
És utólagos elnézést, ha nem volt "Vikis" a bejegyzésem, de hát nekem is vannak bizonyos korlátaim)