My happy three friends <3

Közeleg a Karácsony. A szeretet ünnepe. Itt az év vége, egy új év kezdete... Ilyenkor mindenki számot vet, ki hol tart, hányadán áll. Egyszóval egyesek kissé filozófikusabbra veszik a figurát, és elérzékenyülve kapnak szeretteik után. Na meg itt van ugye a nagy ajándékozási láz. Ki, kinek, mit vegyen. Én is elgonolkoztam 2008-on és rájöttem, hogy ez életem egyik legfontosabb éve. Nem az érettségi, vagy a továbbtanulás miatt. A barátaim miatt. Az útóbbi időben rengeteg dolog történt velem, úgyérzem ezalatt az év alatt annyit változtam mint máskor 4év alatt. Akárhogy is rúgkapálok ellene, lassacskán felnövök. Minden más lesz, de egy valami örök marad: A barátság.

Ezért az idei Karácsonyra, ezt a bejegyzést is az ajándékaim mellé csatolom nektek. Ugyanis a világ legszerencsésebb emberei között érezhetem magam, és ezt nektek köszönhetem. Egy átlag ember örülhet ha egy igazi barátot képes találni ebben az elkorcsosult világban (és itt nem haverokra célzok, abból van sok... Igazi, bármit bármikor megtenne érted barátra). Nekem viszont rögtön három adatott. Kezdjük a sort hát Melinda királylánnyal:

A mi kapcsolatunk igazán különleges. :) Volt egy korszakom, mikor anyupótlónéninek neveztelek.:) Mindig gondoskodsz rólam, ha a szükség úgy hozza (ugyanis minden vagyok, de legkevésbbé sem önálló), és olyanokat viselsz el nekem, amiért másokat már rég elküldenél... Nos oda. Úgy ismersz már, mint a tenyered, és már a nézésemből is megtudod állapítani, hogy épp hogyan csalhatsz ismét mosolyt az arcomra, ha baj van. Rengeteg hülyeségem van, de Te emberfeletti türelemmel kezeled ügyes-bajos kitöréseimet. Nem tudom mivel érdemeltelek ki, de soha nem akarlak elveszíteni... És az, hogy Szegedre készülsz egyetemre... Már a gondolattól is könnyek szöknek a szemembe, ha eszembe jut, hogy jövőre nem te ülsz majd mellettem, nem cserélünk majd szendvicset, ha az anyukád szalámit rakott bele sonka, vagy párizsi helyett, és egy idióta punk koncerten (ahová csakis kizárólag veled jártam) nem leszel majd ott, hogy "bevédj". Hisz kettőnk közül mindig is Te voltál/leszel az erősebb, nem csak fizikailag. Egyszóval, ne felejts el soha, mert én nem foglak, igérem! 

Már most bőgök mint egy hülye "rinyapina", pedig itt van még nekem a listán két másik személy is, akik közül az egyik Annus:

Ahogy téged ismerlek, nem csak én szipogok most, mint egy olcsó hollywoody film szerelmes jeleneténél, hanem te is. :) Ha létezik még egy olyan érzékeny, érzelmes ember mint én, akkor az Te vagy. Rengeteg közös dolog van bennünk és tudom, hogy tényleg elfoglalt vagy, mégis amikor teheted, szünetekben rohansz hozzám, és azt a pár perc együtt töltött időt is meghitté tudod tenni, azzal amilyen vagy. A három közül, veled köttetett a legkésőbb a barátságom, mégis nagyon gyorsan egymásra találtunk, és úgy érzem kiírthatatlanul mélyre gubóztad be magad a szívembe. Te vagy az egyetlen akivel még sosem vesztem össze:) Nem tudom hogy csinálod... De kihozod belőlem a jobbik énem. A semmiből csaptál le rám, és örülök, sőt büszke vagyok arra, hogy a barátodnak nevezhetem magam. Nem ismerek még egy ilyen nagylelkű, jóindulatú és érző szívű embert mint Te. Nehezen nyílsz meg, de ha megnyílsz, olyan szeretetet és kedvességet árasztassz a másik ember felé, aminek melegéből lehetetlenség önként kilépni. Egy gyönyörű embert ismerhettem meg személyedben (és itt kivételesen nem a külsődre célzok), egy igazán értékes embert, aki még ma is képes igazán mély érzelmekre, ami sajnos egyre ritkább. Nagyon szeretlek és azt akarom, hogy tudd, rám bármikor számíthatsz, én mindig itt leszek neked.

 Elérkeztem hát a harmadik személyhez is, ahoz, aki legkorábbról csapódott mellém a világegyetemet átszelő kalandjáratomba, Szöszi:

 Te már veteránnak számítassz mellettem. :) Vén nyanya. Általános iskolában kezdődött a mi love strorynk, akkor tájt még négyesben nyomtuk az ipart. Sok szép emléket őrzünk arról az időről, akkor te még Szöszi voltál én meg Vuki... Ma már mindenki csak Rékaként ismer téged, de én a kiváltságosok közt vagyok, mert nekem örökre Szöszi maradsz. Elballagtunk a Nériből és külön utakat kezdtünk járni, de ez nem sokáig maradt így. Amilyen gyakran csak tehetem, rohanok az én kis nyuszókamuszókámhoz, akit "I L U 4 eva". Te is rengeteg baromságomat tűrted el annó, köszönöm, hogy elviselted, és köszönöm, hogy ápolod a barátságunk. Tudod benned azt imádom, hogy univerzálisan alkalmazkodsz az épp aktuális szituációhoz. Ha hülyének kell lenni, fuldoklunk a nevetéstől, de ha bármi bánatom van, meghallgatsz és megvígasztalsz. Bámulatos, hogy mennyi akaraterőd van. Ha valaki, hát Te, biztosan viszed majd valamire. Tudom, hogy neked nagyon fontosak a céljaid az életedben, remélem a barátságunk megőrzése is a céljaid közt szerepel, mert akkor sosem veszítelek majd el. Apropó: te már elrángattál két HC koncertre, most én vagyok a soros. Írd fel a képzeletbeli listádra aminek a címe: "mit kell még megtennem az életben", hogy Vikivel goth partyra mennem. Továbbá éjjelre mindig zárjátok be a kaput, mert támadnak a gnómok!:) És tudoooood: Szeeeriiii vaaan nyuuuuuszkóóóóóóóó<3