A vallásról
Már egyszer volt szó ebben a blogban a hitről. Pontosabban a Katolikus Egyház elavultságát fejtegettem, de most gondoltam kifejtem véleményemet nagy vonalakban, a vallásról magáról, nem kötve azt kifejezetten egy bizonyos egyházhoz.
Úgy vélem 2008-ban egyre divatosabbá válik hinni valamiben. Holy Woodban egyre több sztár ismerkedik a kabala tanaival, köztük van Madonna. A szcientológia is teret hódított magának, Tom Cruise elkötelezett követője. Egyre nagyobb a kínálat, és egyre nagyobb a kereslet.
Szerintem a vallás manapság egyfajta kapaszkodót nyújt az emberek számára. Megmagyarázza a megmagyarázhatatlant, reményt, erőt ad. Egy hívő ember könnyebben vészel át bizonyos dolgokat, mint egy ateista. Aki hisz a túlvilágban, könnyebben éli meg szerettei elvesztését, akinek van istene, fohászkodhat hozzá a bajban, annak közbenjárásáért. Akik e világi életüket nyomorban töltik, reménykedhetnek abban, hogy a következő állomás jobb lesz. A hitnek hatalmas ereje van, teljesen mindegy, hogy létezik-e az, amiben hiszünk, vagy sem. A vallás megkönnyíti a döntést bizonyos erkölcsi, etikai kérdésekben, hisz aki –tegyük fel- katolikus, annak már adott egy 10 parancsolat, amely utat mutat, hogyan éljen.
Aki tartozik valamilyen egyházhoz, az már tartozik egy közösséghez is, így az idős, magukra maradt emberek, könnyebben viselik a magányt.
Ugyanakkor a vallásnak vannak negatív oldalai is. Az emberek (főleg ha csoportokba gyűlnek) könnyebben hergelhetőek és befolyásolhatóak. Csordaszellem. És mint már említettem, a hitnek hatalmas ereje van. „Hitünkkel hegyeket mozgathatunk meg.” A vallási fanatisták, az elvakult hívők életüket is feláldoznák istenükért. Ilyen például a dzsihád, a szent háború, ami miatt manapság is rengeteg merénylet történik,és rengeteg áldozatot követel.