Van egy szellemünk. Pontosabban anyukáméknak. Az utóbbi 3 napban nem nagyon aktivizálta magát, de előtte leütött két egymás melletti hangot a szintetizátoron. Az éjjel nyílván ki van kapcsolva, én pedig 5 évig zongoráztam, csak tudom, hogy milyen a hangja.
De az egész még sem ezzel kezdődött… Már vagy egy hónapja nyugtalan vagyok az éjjeli pisiőrjáratomkor. A fenti mosdó a szüleim szobája előtt van, és mikor visszafelé jönnék, már szinte rohanok, mert úgy érzem, valaki figyel (meztelenül alszok, tehát nyílván ezért iszkolok).
Először mindig azt hiszem, hogy apu az, hátrafordulok, és csak a hintaszék áll ott. Régebben a kutyám is berohangált csak úgy szimplán körbepislogni, de manapság már csak akkor teszi, ha anyu bemegy és hívja. Egyébként, a nyugtalanságomat leszámítva, nem félek. Nappal simán bejárkálok, éjjel pedig velem alszik Vuki. Valakitől azt hallottam, hogy a kedvenceinkből rengeteg pozitív energia árad, ami jótékony a hasonló esetekre.
Lehet, hogy Magdi anyus, vagy Walter az, már nem elég nekik a Mátyás király tér és újabban itt keringőznek…
De éjjel akkor se zongorázgassanak már…