"Elkezdtem naplót írni az exeimről, és már 37 oldal. Persze van akiről fél oldalt írtam, de van akiről meg 3-mat. Meg teletűzdeltem képekkel (...) de amúgy azt tervezem, hogy kiszínezem kicsit, és megcsinálom könyvben, persze csak egy példányban lenne meg magamnak,keménykötésben:D ..."
/B. Z.oltán/ 

Ez már önmagában is elég féreg dolog. Ugyanis nem csak az exeiről ír benne, hanem mindenegyes meghódított nőről az életében, akire még emlékszik, mert ugye van akire már nem. Szóval aki belekerül, még örüljön is neki, hogy egyáltalán emlékszik rá a kedves! Érezze magát megtiszteltetve, mert neeem, ez nem skalp vadászatról szól ám. Ó hát hogy a faszba ne arról szólna??? Persze megfogalmazhatjuk ezt szépen is, de a "kis" naplócskájában megemlített nők 90%-a nem kapott túl szép szerepet Zolika életében. Sőt, ő maga be is látta már nem egyszer beszélgetéseink során, hogy rosszul bánt a nőkkel. Ezek után szerintem nem csoda, ha rúgkapálva ellenkezek, és kikérem magamnak, hogy a listájára kerüljek. De szerinte ehhez nekem semmi jogom, és különben is, hagyjuk már a hisztit. Najó, a kedvemért nem ír rólam semmit, csak a monogrammomat írja bele, hogy azért én is ott legyek a számtalan megalázott nő között... Nem skalpok, ugye?! De véletlenül sem hagyna ki egyetlen egyet sem.. Úgy már nem lenne olyan szép kerek, és sok jegyű a szám??!

Hát menj a picsába B.Z.!!!

Nem értem miért nincs valakiben legalább annyi empátia, hogy megértse, ez például számomra mennyire megalázó helyzet. Mert, hát mostmár akkor mondjuk ki - ha ő bele irogathat mindenféle könyvecskékbe, én miért ne teregethetném ki itt a szennyesét - igenis megalázó szerep jutott nekem is. Volt idő amikor ugyanis szerettem, de csak a sokadik nő szerepét tölthettem be az életében, mellette pedig hallgattam a nyavajgását az épp aktuális barátnőjéről. Elég megalázó ez nekem anélkül is, hogy még listába is sorolna a többiek közé, ezzel is megbélyegezve ("egy vagy csupán a sok közül béjbi").  A szeretőjének szánt, más kérdés, hogy sosem kapott meg. Bár ő állítja, hogy megkaphatott volna bármikor, mert szerinte minden nő megkapható. Hát én állítom, hogy amíg nem én vagyok valakinek az első helyen álló nő az életében (az anyukáján kívül), addig engem az illető nem tűzhet nyársra. Minden egyes alkalommal úgy mentem fel hozzá, hogy előre megbeszéltem magammal, hogy jó, idáig még elmehet a dolog, de tovább semmiképp. Remélem az az állítása, hogy minden barátnőjének jó volt vele az ágyban, erősebb lábakon áll... XD

A vicc az, hogy miután jól összevesztem vele, azért még elgondolkoztam rajta, hogy tényleg csak én veszem ezt ennyire a szívemre, és én vagyok csak túl érzelmes, érzékeny? Másnap -ma- amikor a többi csajt kérdeztem erről ugyanígy sorra kiakadtak és szebbnél szebb jelzőket aggattak B.Z.-re (én is csak a monogrammod írom, te korcs, remélem így kevésbé sértő^^).

Eddig mindig tartottam magam ahhoz az alapelvemhez, amiszerint mindig igyekszem úgy cselekedni, hogy később ne bánjam meg. Ha már megtettem valamit, azzal igyekszem megbékélni. Életem összes eddigi átélt pillanatában a szépet keresem, mert a megbánás csak önmarcangoláshoz vezet. Azonban B.Z. sikeresen eljuttatott tegnap arra a pontra, hogy minden egyes együtt töltött percünkent megbántam.

 Nem B. Z., nem azzal jövök, hogy sosem szerettelek. Szerettelek én nagyonis. És most őszíntén, szívemből bánom, hogy egy ilyen önző, értéktelen, érzéketlen, lelkironcsra ennyi energiát és érzelmet pazaroltam. Bánok minden csókot és érintést! Bánok minden kedves szót és mosolyt amit neked adtam, és bánok minden mosolyt és állszent bókot, amit tőled kaptam!

Hát ha már minden áron szerepelnem KELL abban a naplóban, akkor említs meg rendesen, szánj a monogrammomnak egy negyedoldalt, és idézheted tőlem ezt pár sort. Így hitelesebb lesz... Bár lehet hogy nem elég dicsfényes őnagyságodnak... Ez van... Ezzel szolgálhatok. Ha nem elég jó, kapd be a f*szom!

Most jönne az, hogy "teletűzdeljem képekkel". Odáig nem süllyedek, legyen elég ez.

Kenyeret és cirkuszt a népnek!